Tektonikus lemezmozgásoktól a kortárs Bukarestig

Péterffy Miklós, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar frissen kinevezett kollégája tartott bemutatkozó előadást a Doktori Iskola szerda délutáni Kutatóműhely alkalmán. A választott téma már előrevetíti a Doktori Iskola hallgatói számára a tavaszi szemeszter végére időzített újabb – immár lassan hagyományosnak tekinthető – kirándulását, amelyet ezúttal Románia fővárosába szerveznek.

Az előadó gazdag keresztmetszét adta a város kialakulásának, annak a földrajzi, morfológiai és kulturális kontextusnak, amely közvetlenül formálta a történelme során a kialakult épített környezetet, urbánus szövetet. A természeti adottságok, a város fekvése, a domborzat által létrehozott spontán hangsúlyok biztosítják a városkép alapját és hátterét.

Kitért a város magyar vonatkozásaira is, a magyar ferences kolostorra és a Bercsényi itt-tartózkodása kapcsán elnevezett Bercsényi-negyed létrejöttére. Az 1800-as évek közepe a várostörténet egyik igen hányatott sorsú, orosz, osztrák, török vetélkedés időszaka: évtizedes időtávlatban, gyors egymásutánban váltják egymást a fennhatóságok. A Hohenzollern porosz család egyesíti végül az országot, és hoz megnyugvást az ország életébe. Ezzel ugyanakkor elindul egy újabb dinamikus fejlődés: az uralkodó olyan mérnököket, építőmestereket hoz az országba, akik kulcsfiguráivá váltak a város fejlődésének és az infrastrukúra kiépítésének.

Így jön létre az a városkép, amelyben egyszerre érvényesül a korábbi zegzugos utcahálózat és kusza telekosztás, miközben utóbb gazdag eklektikus és art deco épületállománnyal is gazdagodott. Gazdasági lendületet a Bukaresttől északra található jelentős kőolajtartalék biztosít, amely német és francia tőkét is vonz a város térségébe. Ez a két világháború között biztosítja a város vezető szerepét a világgazdaságban: a négy legnagyobb olajtermelő közé kerül.

A II. világháború kitörése azután visszaveti az építkezéseket, a város nagy középületei végül így az 1970-es években születnek meg, azonban így a fejlődési ív folytonossága megszakad és a városervezési koncepció több esetben némiképp ad hoc irányt vesz. Összevetve a budapesti eklektikus városszövettel, sok építészeti karakterjegy másképpen alakult a belvárosban – kisebb emeletmagasságokkal épített korábbi épületei jobban tudjék fogadni a modernista, szalagablakos, új építésű szomszédokat, ami egy alapjaiban más összképet eredményez, mint Budapesten.

Bukarest fő karakterjegyei ma is a lendület, a sebesség és a technikai haladás, amely ugyanakkor olyan épített örökségi értékeket rejt, mint középkori pincemaradványok az egykori karavánszerájokból, a bizánci emlékek, templomok és kolostrok megmaradt épületei, vagy a Hohenzollern idők védelmi és városépítészeti fejlesztései, mint a vizesárok és a metropolita domb és épületei. Erre tud ráépülni az a regionális ízű modern, amelynek egyik legkiemelkedőbb alakja a két világháború közötti időszaktól az 1960-as évekig aktív építésznő, Henrieta Delavrancea. Az ő szerepe meghatározó abban az önazonos modernista felfogásban, amely egyedülálló a korszakban.

Az előadás a történeti háttér mellett érintette azokat a fontos építészeti emlékeket is, amelyek a május végi kirándulás célpontjai is – előre kontextusba helyezve a majd élőben is megtapasztalható örökséget a hallgatóság számára.

Oktatóink az Oradea Heritage vendégelőadói között

Doktori Iskolánk oktatóinak közreműködésével új epizódokkal bővült az Oradea Heritage által szervezett, online is elérhető előadássorozat.

A nagyváradi székhelyű kulturális örökségvédelmi alapítvány Románia egyik legfontosabb műemlékekkel foglalkozó szervezete. Célja a város épített és kulturális örökségének megőrzése, bemutatása és fenntartható módon való hasznosítása mind a helyiek, mind a látogatók számára. A műemlékek restaurálása és kezelése mellett a szervezet számos kulturális eseményt, workshopot és szimpóziumot valósít meg, emellett képviseli Nagyváradot az Art Nouveau Európai Városok Hálózatában.

Online csatornáján rendszeresen közzéteszi eseményeinek bemutatóit, köztük a Darvas Talk előadássorozatot is teljes egészében megtekinthetik az érdeklődők. Így vált hozzáférhetővé angolul prof. Dr. Klein Rudolf és prof. Dr. Anthony Gall előadása, illetve román nyelven Dr. Zuh Deodáth több előadása is.

A Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszékének oktatóit látja vendégül az ÉDT-DI

Az Építészet, Design és Technológia Doktori Iskola vendégelőadásra hívja az érdeklődő hallgatókat és oktatókat a doktorandusz kutatóműhely keretében.

A Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszékének oktatói előadásuk során különböző megközelítéseket és kurzusokat mutatnak be, amelyek révén feltárják képzésük irányait és módszereit.

Vági János tanszékvezető az iskola általános bemutatását tartja, Zsíros Renáta az évente megrendezett nyári építőtáborokról és doktori kutatásáról beszél, míg Major Zoltán az építészeti praxis, az oktatás és a kutatás közötti összefüggéseket ismerteti.

Ez utóbbi előadásrészlet nyomán a doktori iskola beszélgetésre invitálja a hallgatókat, témavezetőket és törzstagokat. Ennek tétje a DLA-kutatás tudományos újdonságértékének előtérbe állítása, illetve a mestermű és a hozzá tartozó tervezési elvek összefüggése, ennek tisztázása a doktori folyamat során.

Helyszín: Ybl Miklós Építéstudományi Kar, C1

Időpont: 2025. október 29. 15:00