Tragédia vagy katalizátor? A nagyváradi főtér és a tűzvészek címmel tart előadást Dr. habil. Zuh Deodáth, doktori iskolánk és karunk oktatója. Az 1876. április 12-én Marosvásárhelyen kitört tűzvész 150. évfordulójára szervezett konferencia szervezői a történettudomány és a tágan értelmezett építészettörténet eszközeivel idézik fel a „nagy” marosvásárhelyi tűzvész emlékét: A város színeváltozása sorozatcímmel útjára indított, 2026-ban immár hatodjára sorra kerülő városépítészeti konferenciánkon tűz és építészet kapcsolatát vizsgáljuk tágabb, Kárpát-medencei perspektívában.
Az előadás absztraktja:
Nagyvárad 20. század eleji nagyvárosi aspirációkat felmutató átalakulásáról egyre több szó esik, azonban jóval kevesebbet beszélnek az 1836-os tűzvészről, amely majd minden fontos főtéri épületben és a teljes környék házállományában maradandó nyomot hagyott. Nem valószínű, hogy az 1890-es évekkel kezdődő sorsdöntő modern városépítés ügyeit és a hozzá kapcsolódó aspirációkat közvetlenül köthetnénk az ötven évvel korábbi változásokhoz. Ellenben az bizonyos, hogy a tűzzel kapcsolatos védekezés döntően változtatta meg városaink arculatát. A tűzoltótornyok, tűzbiztos középületek nagyban változtatták meg egy addig egészen más formában létező városok általános képét. A tűzvédelem tekintetében Nagyvárad sokáig jobban hasonlított a rurális alföldi mint a nagyvárosi példákra. Így a jobban megépített, reprezentációs célokkal épült műtárgyak is áldozatul estek. Ennek tipikus esettanulmányait nyújtják a görög-katolikus egyháznak a főtér (Szent László, ma Egyesülés tér) nyugati oldalán található épületei, amelyek 1836-ban, 1907-ben és még 2018-ban is tűzkár elszenvedői voltak. Fontos áttekinteni ezek eseményeit, de ennél sokkal izgalmasabb, hogy milyen jelentésközvetetítő szereppel ruházódtak fel az ennek kapcsán elvégzett javítások és újjáépítések. A nagyváradi görög-katolikusok ugyanis minden egyház közül kiemelt helyzetben voltak a bihari megyeszékhely főterén: a püspöki katedrális és a püspöki palota a stratágiai pozícióban levő vásártér közönsége felé közvetíthette az építettők által meghatározott üzenetet. Segített-e vagy akadályozta őket ebben a gyakori tűzesetek? A központi állítás szerint a tűzvész ugyanis legalább annyira tragédia mind lehetőség a radikális megújulásra. Hogy valóban igazolható-e egy ilyen állítás, azt az előadás nyomán talán majd világosabban láthatjuk.
A konferenciára 2026. október 23–24-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota Kistermében kerül sor. A rendezvény nyilvános, a belépés ingyenes, a szervezők minden érdeklődőt szeretettettel várnak. Az esemény főszervezője a Maros Megyei Múzeum, támogatója a Maros Megyei Tanács.
